Most írok be egy maratoni Major Joe interjút...

Elég kemény az időjárás az utóbbi napokban: most pl. kinéztem, és 40-41 C volt. ;)

Bent szerencsére kb. 29 C, de ehhez az kell, hogy ne legyen nyitva az ablak.

Állítólag ez a kánikula még olyan max. 4 napig fog tartani, utána, és főleg 17-e után leesik a hőmérséklet olyan 27 körülire.

A nagyatádi IM idejére - ha minden igaz - napos, szeles napunk lesz, reggel 15, délután 26 C hőmérséklettel.

Meglátjuk.

Mindenesetre személy szerint én is örülnék egy nem "sütőtepsi jellegű" hőmérsékletnek idén.

Aki nem volt ott a 2009-es és 2010-es versenyen, annak pár infó:

A tavalyi, és az az előtti IM is olyan jellegű volt, hogy ha fűszerkeveréket szórtak volna a versenyzőkre a futópályán, egy-egy alufólia segítségével könnyen lehetett volna ízletes grillezett triatlonosokat készíteni, akiket aztán az ünneplő közönség jóízűen elfogyaszthatott volna a beérkezésük után.

Szerintem mindenki annyi embert hozzon magával, amennyit csak bír: jöhetnek a családtagok, barátok, ismerősök, szomszédok, volt osztálytársak, japán turisták, és úgy bárki aki tud jönni. Minél többen vagyunk annál jobb a buli. Mindenkire szükség lesz a futópályán hogy biztassák a versenyzőket. :)

Mivel a nagyatádi versenyközpont a termálfürdő mellet van, ezért szerintem ideálisabb családi nyaralást el sem lehet képzelni a versenynél. Szóval érdemes előtte és és utána is itt maradni egy kicsit pihizni.

Idén a verseny technikai értekezletének az anyaga online is elérhető:

Letölthető ITT.

Szóval fontosnak tartom azt is feljegyezni, amikor úgymond "nem áll össze a kép", mert nem megy az edzés, nem érzed magadban azt az elementáris erőt, alig jön össze valami... fáradtnak érzed magad, stb, stb.

Komolyan mondom ez a lelkiismeret furdalás része is kemény. Mindig az van hogy nem edz az ember eleget, stb. LAssan már csak akkor nem lesz lelkiismeret furdalásom ha éppen görcsöt kapok egy hosszú edzés utolsó harmadában. Ha értitek hogy mire gondolok. Szóval néha úgy van az ember ezzel, hogy már akkor lelkiismeret furdalása van a henyélés miatt amikor még csak egy óra telt el az utolsó edzéstől számítva :)))

Ilyen is van.

Egyelőre kicsit ilyen leszálló ágban vagyok, és nem nagyon látom hogy hogyan fog ez az egész összeállni egy ironman nevű végkifejletté, és még keresem a reflektort az alagút végén.. :)

Elég közel van ráadásul.. mármint az IM...

Úgy látom minden csendes, mindenki edz, készül. Bő négy hét van még hátra a nagyatádi versenyig/buliig/ünnepig/családi nyaralásig/ki minek nevezi :) Ja igen, ma volt a Tisza-Tó középtáv is!

Az edzéseken kívül túl sok mindent nem tudok felmutatni mostanában. Főleg bringázom és futok.

Annyi, hogy megpróbálom még erősebben belevinni az életembe a sportot, pl. azzal is hogy ha nem muszáj nem autóval, vagy a Kawával nyomulok a városban hanem bringával. Szóval egy ideje - ha lehet - a városban is bringával szoktam menni.

Úgy hogy éppen ezért vettem a montimra első és hátsó sárvédőt (ma fel is szereltem!). Ezért már nem gond ha bringázás előtt leesett az eső, vagy épp útközben kapna el.

Lehet hogy később veszek egy kicsit puhább, alap ISM nyerget a montira is, mert megfizethetetlen az az érzés amit ad - hogy nem zsibbad le az ember.

Kb ennyi.

Meg az, hogy lesz egy 10 000 karakteres cikk a nagyatádi Ironaman versenyről a Népszabadságban - ha minden igaz - , de most nem versenybeszámolóként, hanem  egy összefoglalóként az egész hétvégi őrületes buliról, minden lehetséges szemszögből. :)

Az egyik ultrással :) beszélgettem múltkor a szingós külsőkről, és rá kellett jönnöm hogy igen hiányosak az ismereteim ezen a téren. Nem lepődnék meg azon ha más is ebben a cipőben járna, úgy hogy érdemes egy-két szót váltani erről. Amit eddig tudtam a témáról:

Normál külső:

Ugye, azt már eddig is tudtam hogy van a "normális" országúti külső, mondjuk 700x23 méretben, ami rosszabb esetben 7,5 barig, jobb esetben 8.3 barig nyomható (mondjuk már egy maxxis detonator is ilyen, ami amúgy elég olcsó). Ideális esetben viszont akár 10 bart is belenyomhatunk egy sima Schwalbe Durano S, vagy mondjuk egy Ultremo külsőbe.

De úgy hallottam hogy a 10 inkább 9, mert a legtöbb felni állítólag kb. eddig bírja. (szóval a felni miatt)

Aztán van a szingó:

Ebben egyben van a külső a belsővel, jó nagy nyomást bír - max 12 bar, vagy éppen 15, de spéci felni kell hozzá (ami nem oldalfalas) és - nem meglepő módon - fel kell rá ragasztani. Macerás.

Na kb ennyit tudtam a témáról.

Viszont kiderült hogy van normál felnire való szingó is, amiben detto ugyanúgy egyben van a külső és a belső, ugyanúgy 12, vagy 15 barig nyomható, de NEM KELL RAGASZTANI.

Na ezt nem tudtam. Szóval ezt hívják "drótperemes szingónak". 8D

Kérdés:

Most már csak egy kérdésem lenne az igen tisztelt bringaszakértőkhöz:

A drótperemes szingót (ami normál felnire való) és mondjuk 12 barra nyomható, azt tényleg nyomhatom 12 barra? Mert ugye a normál külsőknél is az van hogy maga a felni nem szokta bírni 9 bar felett... Itt is ez van?

Várom a megfejtéseket...g

Amúgy erről lenne szó:

  TUFO DRÓTPEREMES SZINGO - C S33 PRO

TUFO DRÓTPEREMES SZINGO - C S33 SPECIAL

Tudom hogy mindenki elfoglalt, és a legtöbben még a saját blogukat se nagyon tudják írni, - nem hogy még a másét - de azért jó lenne mindenkiről tudni hogy mi van vele, így 6 és fél héttel a nagyatádi IM előtt.

A./ Hogy szolgál a kedves egészsége? (sérülés, túlhajtás, betegség, stb.)
B./ Miben fejlődött a legtöbbet?
C./ Mi lesz a legnehezebb része az IM-nek idén?
D./ Na és a legfontosabb: mi az amit máshogy fog csinálni idén mint tavaly?

Ez nagy segítség lehet az új embereknek! Ha lehet ne tartsa meg magának az infót! :)

Ugye az ámátőrők közül aki már teljesítette, és blogol:

Különösképpen rájuk számítanék, de mindenki másra is,

1./ Myke (1x) - idén úgy tudom nem indul (bár lehetnek meglepetések)

2./ Schwartzi (1x)

3./ Sün (1x)

4./ Kombinát (2x, + 1x Dupla)

5./ Ivan Grasso (2x - ha jól tudom)

6./ Tepó (1x)

7./ Norbi (1x)

8./ Witch (2x) ;)

487 EGYÉNI IRONMAN lesz, ha minden igaz, amiből 169 új!

Íme az igazán bátrak - más néven az idei új Vasemberre jelentkezők - listája:

Alvincz József, Arany Tamás, Asboth Szabolcs, Balogh Bence, Bartos Dávid, Bérczi Kristóf, Bertalan Csaba, Birkás László, Birkás-Kováts Szabolcs, Bíró Miklós, Biró Tibor, Boldizsar Sandor, Boros Richárd, Borsos Béla, Bozsik Balázs, Bús Zoltán, Buzási Károly, Cs. Nagy András, Csilics Attila, Csontos Gábor, Czvitkovitz Gábor, Dániel Árpád, Deák István Zsolt, Dohóczki Péter, Dohovics László, Dombi Lőrinc, Dózsa Gábor, dr. Benkő Krisztina, dr. Czabán László, Dr. Demendi Csaba, Dr. Kákonyi Áron, dr. Kurpé László, Dr. Oroszlán Zsolt, Dr.Komjáti Sándor, Edvi Illés Csaba dr., Elöd Álmos, Énekes Bálint, Ézsiás Tamás, Fang Xin, Ficsor Gábor, Földi Dávid, Forgó Szilárd, FORIAN GABOR, Fóris Gergely, Frikton György, Gadányi Bálint, Gangel Marcell, Gombos Károly, Gond Balázs, Goran Pongracic, Goran Tosic, Gregor Dumanic, Gyónfalvi László, Gyurcsó Attila, Gyúri Attila, Hajnal László, HAJÓS JÓZSEF, HALGAS ISTVÁN, Hanga Ioan Cristian, Hergovics Gábor, Hirling Zsolt, Hivessy Zoltán, Horváth András, Horváth Bernadett, Horváth László ,Hrustinszky Tamás, Imrei György, Jagasits Tamás, Jancsikin Milán, Józsa Sándor, Juhasz Peter, Kármán József, Keresztessy László, Kis Norbert, Kispéter László, Kiss Gábor, Kiss Papp Géza, Kocsis Béla, Kollár Zoltán, Kontár Zsolt, Koszta Bernát, Kosztra Balázs, Kovács László, Kovács Tibor István, Kövecses Roland, Krivarics Ferenc, Krómy Gábor, Laczó Tamás, Laluska Zsuzsa Szabina, Lendvai Attila, Lengyel Sándor, Lenti Péter, Lipták Csaba, Marczis Dávid, Marko Rakovac, Matusek László, Mátyási Zsófia, Mészáros Andrea, Mészáros Anett, Mészáros Roland, Milisav, MILJENKO ROŽMARIĆ, Molnár József, Molnár Tamás Gábor, Móricz Gábor, Musch Zoltán, Nagy István, Nagy Szabolcs,Neag Sorin, Németh István Tamás, Németh Zsolt, Nyári Zsolt, Nyilassy Bence, Őze László, Palotai László, Papp Bálint, Patyi Péter, Pécsi Péter, Petresevics Róbert, Petrócki Szilvia, Polgár Szilárd, Rádi Gábor Imre, Rákosiné Dr Komlósi Kinga, Révész Attila, Róth Balázs, Sárdi Péter, Sárközi Dávid, Schmidt Zoltán, Scultéty Márton, SEBESTYÉN RÓBERT, Sebők Richárd, Sergiu Buciuc, Sipos Dávid, Somogyi Zsolt, Spéder István, Staicu Razvan Mihail, Stojcsics Balázs Kálmán, Stošić Miloš, Studer Márton, Süvöltős Bence, Szabó Zsolt, SZANDI BARNA, Szegedi Zsolt, Széll Tamás, Taksonyi Péter, Tamási Krisztián, Teiszler Zoltán, Tisza Zsolt, Tolnai Sándor, Tomesz András, Toms Krisztián, Török Csaba, Tóth Domonkos, Tóth Éva, Tóth Tamás, Türgyei Tamás, Turi Szabolcs, Turzó Balázs, Uracs Tamás, Vad Noémi, Váraljai Vázsony, Varga József, Varga Pál, Vereckei Béla, Virágh István, Vollár Gyula, Zborai Tamás, Zelcsényi miklós gábor, Zelei Ádám

Ezek persze csak az új nevek, ezen kívül lesz még 318 régi róka + a rengeteg váltóban induló!

Nos, agyba-főbe próbálom nyomni a futást és a bringázást, néha meg orba-szájba. Néha persze kombinálom a kettőt.

Szóval itt van még ez a kb 47 nap, szeretném jól kihasználni, naponta legrosszabb esetben is megyek olyan 1,5-2 órát - van amikor 2,5-3-at - szóval a 15 óra remélem meg is lesz hetente. A bordám szinte teljesen rendbe is jött, ennek örömére annyit fogok menni amennyit csak bírok. Próbálom emelni az edzésmennyiséget.

Egyébként a St.Pölteni teljes testi lenyírás után 6 nappal az egri sprint távon ami még maradt belőlem azt full lenyírtam, szóval úgy érzem ebből a 47 napból már csak bő 4 hetem van az edzésekre, mert 2 hetet mindenképpen rá akarok pihenni az Ironman-ra, (rekreációs mozgással) ugyanis az Ironman nem olyan műfaj amit "bárki, minimális sportmúlttal, nulla edzéssel megcsinál". Nem, ez pont nem a  műfaj 8D. Az a sapkahorgolás, meg a modellező villanyvasút építés.

Aki már csinálta, az tudja hogy már magában a 180 kili bringa is - az úszás és a maratoni futás között lévő szendvicsben - pont eléggé le bírja vágni az embert ha nem vigyáz. Főleg ha mondjuk éppen 35 C van. Néha azt érzem, hogy néha az UVA/B sugárzás is arra való, és olyan a versenyen, mint ha pontosan arra optimalizálták volna hogy szép sorban lezúzzon mindenkit a bringáról.

Szóval NEM gyerekjáték. Akármi akármit is mond.

Az IM nem csak kemény. Hanem: "hűb*zmeg". Ha nem lenne az, akkor az emberek a vasárnapi bringázás helyett Ironmant csinálnának hétvégente. De nem csinálnak.

v2.0:

Egy amatőr triatlonosnak körülbelül annyi esélye van a bajnokság megnyerésére, mint a félkarú vaknak, aki egy koromsötét szobában tűzforró kötőtűvel próbál fél kiló olvasztott vajat belenyomni egy vadmacska bal fülébe. :)

Megmondom őszintén nem bírtam megállni hogy ne blogoljak tovább. Főleg hogy mostanában a Bikemag, és a triatlon magazin is átvette a Gyulával készült interjúmat - ami azért elég hasznos dolog összességében. Nos csapjunk bele a lecsóba. Mi történt? Mi nem történt? :)

Pihi

Vettem egy csomó (4kiló) gombát, és pihenőidőben elkezdtem vele foglalkozni. Szórakozásképpen főzök. Lesz belőle rántott gomba, gombapörkölt,  + a tepsis krumpliba is kerül belőle. 

Ja, a "terítékről" jut eszembe, ha jót akarsz röhögni ezt olvasd el.

"... akkor az ML mercimre feltettem a scud rakétákat, meg a lándzsás kenguru rácsot, és úgy hajtottam be a Margit-szigeten a kisállat simogatóba, de annak már vége.” 8D

Bringa

Sikeresen - sikerült - eláztatni egy óvatlan pillanatban egy kézi autómosó segítségével az első csapágyat, és a monoblokkot (utóbbit valamennyire). Mondjuk időközben kiderült hogy az első - mivel nem ipari csapágyas - simán szétszedhető, zsírozható. Ráadásul rá is fért a gondozás már egy ideje, víz ide vagy oda...

A monoblokknak szerencsére nem is lett túl nagy baja, de úgy voltam vele hogy cserélem, főleg amikor kiderült hogy valami hiperolcsó és állítólag műanyag cucc van benne eredetileg. Ahhoz képest hogy 30 sebességes Campa Xenon szett van a bringán (3x10-es rendszer), a hajtókar és a monoblokk már nem igazán Campa. Sőt! ;) 

Szóval most került bele egy normálisabb shimano (BB-UN-54), ami - ahhoz képest hogy eléggé alap - fényévekkel jobb mint az eredetileg benne lévő (ez már legalább fém). Érezni is lehet rajta hogy megérte cserélni, sokkal civilizáltabban viselkedik, és finomabban is mozog. 

Edzés

Nem olyan sok nap van hátra már a nagyatádi Ironman-ig, ami - mint mindig, most is - egy igazi, vidám triatlon ünnepnek néz ki. Idén úgy néz ki ismét rekord döntés lesz a nevezők számát tekintve, ami nagyon dicséretes fejlemény.

Szóval egy szó mint száz, kb. már egy hete komolyabban rámozdultam a futásra, megpróbálok minden nap legalább másfél órát futni. Amikor pedig ez valamiért nem jön össze, akkor is min 45 perc-1 óra között próbálom tartani az edzésidőt, viszont ilyenkor olyan másfél óra bringázással próbálom meg feldobni a napot.

Így a heti edzésmennyiségem minimum olyan 12 óra, és persze ennek a túlnyomó többsége futás.

Ez most már így is marad.

(Persze azért még le fogok nézni az uszodába egy-egy kb. négy kilis "emlékeztető úszásra", és persze előfordulnak majd hosszabb bringázások is a versenyig - nem meglepő módon - de a lényeg változatlanul a futás.)

Most

Most is elmegyek bringázni - úgy is ki kell próbálnom! -, egy órát hajtok, és a tervek szerint erre még egy órát rá is futok.

Na ennyit mára... :)

BTW:

Kombináttal beszélgettem a szingós témáról, ami elég érdekes volt, szóval lehet hogy ez lesz a következő téma.

A nagyatádi IM-ről szóló anyagot megírom, szóval érdemes lesz benézni...

Mindenkinek jó felkészülést! :)

Tour de Nyíradony:

Szervezek egy Tour de Nyíradony bringás tekerést: szeptember 3-4-re.

Ez BP központjából számítva 300 km lenne, pár ELTE-s már jelentkezett rá.

Még bolyozva, 25-30 km/h-s átlaggal számolva is csak 10-12 óra lenne. Magyarul kényelmesen lehetne menni napi 5-6 órát (szombat, vasárnap) 

1. nap (szombat) 180 km Tiszafüredig. Alvás.

2. nap (vasárnap) 120 km - Hortobágy(kajálás), Debrecen, Nyíradony.

Vasárnap este pedig vonattal jönnénk haza.

Stréberek, maximalisták jöhetnek vissza bringával is. nekik 600 ;)

Főleg olyanokat várok akik már voltak a következők egyikén: Féltáv, Ironman, Tour de Pelso, stb. 

+ persze azokat is várjuk akik nem IM-ek, viszont nem kottyan meg nekik napi 150 kili tekerés hétvégén bolyozva, kényelmes tempóban.

Útiterv:

BP-Monor-Tisza-Tisza-Tó(Tiszafüred)-Etyek-Hortobágy-Debrecen-Nyíradony.

Ki tudná bevállalni?

Hangulatos volt verseny volt az első egri sprint távú (750m-20km-5km) triatlon.

6 nappal a verseyn előtt volt St.pölten. Úgy éreztem hogy teljesen kipihentem magam, de valószínűleg kellett volna még kb 1,5 hét hogy tényleg újratöltődjek.

Azt gondolom hogy 70.3 közelsége miatt talán csak olyan 70%-on tudtam menni.

Bővebbet is fel fogok rakni a versenyről, de most épp egy találkozóra kell készülnöm, úgy hogy csak annyit előzetesként hogy végül - bár általában a teljesítésre koncentrálok, viszont egy sprint távnál azért már az idő is tényleg lényeges szempont - férfi4 korcsoportban 5. lettem 1:40-el. (a harmadik és a negyedik 1:36-ot ment)

Nem tudom milyen lett volna tényleg kipihenten nekivágni, de így is jól éreztük magunkat.

Az ELTE csapata pedig egyszerűen tarolt, jó sok érmet hoztak el. Még az a szerencse hogy kisbusszal jöttek, volt hová pakolni.

Egyébként még mindig nagyon furcsa - de azért jó - érzés amikor a verseny előtt, után, (néha még közben is) szépen sorban jönnek oda az emberhez olyanok, akik szokták olvasgatni ezt a blogot.

Polythlon kép pár emberrel:

Bringán:

Idézet:

A tényező.hu-ra felraktam.

 Egy triatlon verseny belülről - St. Pölten 70.3
 

Mindig szerettük a kihívásokat, ezért most megmutatjuk Önöknek milyen is egy triatlonverseny belülről. Egészen pontosan egy IRONMAN 70.3-at próbáltunk Ausztriában, amely 1,9 km úszásból, 90 km kerékpározásból és egy félmaratonból áll.        

Mi nem érjük be olyan sokatmondó MTI hírekkel miszerint "Kovács 2 János 3. lett az ausztriai IRONMAN 70.3 triatlon versenyen". Mi kimegyünk a helyszínre. Sőt, nem csak tudósítunk az eseményről, de egyben végig is csináljuk azt, csak hogy Önöknek ne kelljen. Vagy esetleg azért, hogy éppen kedvet kapjanak hozzá. Valószínűleg elég meglepő lehetett a szervezőknek, amikor az újságírói akkreditációt versenyzőként szerettük volna felhasználni egy triatlonversenyen, de végül sikerült rábeszélnünk őket.

Egyébként az IRONMAN 70.3 a 'teljes vasember' kistestvére, egészen pontosan a fele. 1,9 km úszást, 90 km kerékpárt, és egy félmaratoni futást takar, ebben a sorrendben. Hogy az újságíró végül életben is maradjon, persze nem árt, ha erősen felkészül a dologra. Itt szeretnénk megköszönni Kis Gyula többszörös középtávú triatlon bajnok szakmai segítségét, aki nem mellesleg az ELTE-BEAC Polythlon vezetőedzője is. Tanácsai, és az általa tartott edzések nélkül egészen biztosan nem ment volna ilyen jól és valószínűleg még a bringapálya felénél véget ért volna a kis mutatványunk.

 A verseny helyszíne St.Pölten - egy álmos kisváros Ausztriában. Már-már valószerűtlenül nagy a népszerűsége a triatlonnak Nyugat-Európában, jelen esetben ez több mint 1800 indulót és közel 20 000 nézőt jelent. Hogyan is indul egy ilyen nap? Reggel 5 körül reggeli: tészta és rizs. 20-25 perces autóút a szállástól a versenyhelyszínéig, ugyanis 6.30-ig van nyitva a 'bringadepó', ahova egyébként már előző nap beraktuk a versenygépet. Külön zsákok vannak kialakítva az úszáshoz, a bringához és a futáshoz szükséges cuccoknak, ezeket helyezzük el reggel. Majd séta a kb. két-három kilométerre lévő indulási zónához, beöltözve az úszáshoz. Az 1857 atlétából a saját korcsoportomban több mint 300 indul egyszerre az úszásnál. Kis bemelegítés, majd mindenki elfoglalja a helyét a startvonalnál.

A D-nap

  Kinézek a vízből a közönségre, majd a startvonal mellett ugráló pom-pom lányokra, végül a tó másik végére. „Huh, megint kezdődik.” Olyan ez, mintha valami sportos D-nap lenne. Ellövik a startot – a vérnyomásod felugrik az egekbe, hogy aztán hosszú órákig vissza se térjen a hétköznapi irodai munka tartományba. Egyszerre megindul a háromszázas tömeg a vízben. Teszünk egy kört, majd kb. egy kilométer futás következik a következő tóhoz. A hirtelen pozícióváltástól – vízszintesből függőlegesbe – enyhén megszédül az ember, de azért idővel megszokható. Ezek után újra csobbanás a másik tóba, ott is kerülgetjük a több méter magas bójákat, majd 1900 méter után vége, kezdődik a bringa. Leveszi az ember az úszócuccát, gyors törölközés, majd ahogy csak tud, rohan mindenki a depóba. Rövid tologatás után még csurom vizesen fel a bringára, kezdődik a 90 km-es 'örömbringázás'. Amikor kiérünk a városból, felstartolunk a teljesen lezárt autópályára, hasítunk kb. tizenöt kilométert rajta, majd kezdődnek a tipikus ausztriai dimbes-dombos részek. Az álmos kistelepülések között hajtva az emberek integetnek az ablakokon, vagy már eleve kitelepülve biztatnak mindenkit – hop, hop! – a házak előtt. Egészen Tour de France érzése van az embernek, ez persze köszönhető a rendkívüli tájnak is, amelyet még bringán száguldozva is lehetetlen nem észrevenni. 25 km előtt egy emberesebb hosszú emelkedő következik. Eddig minden a legnagyobb rendben – közben a tűző napsütésben folyamatosan iszom, és terv szerint „eszem”. 65 km előtt egy olyan kemény hegymenet következik, hogy az ember elgondolkozik azon, mit is keres itt egyáltalán. Ez a csaknem tíz kilométeres emelkedő annyit kivesz belőlem, hogy az izomgörcs minden egyes taposásnál előjön, amelyet akár csak fél erővel próbálok meg kivitelezni. Lefelé sem könnyebb a helyzet. A hegy utáni kanyargós út egyenes szakaszain a legtöbben 60-70-el döngetnek, én inkább olyan ötvenöt-hatvanban maximalizálom a tempót. Főleg amikor hallom, hogy egy mentőautó jön hátulról valamelyik versenyzőhöz, aki valószínűleg 'benézte az egyik kanyart'.

Vége a 90 km-nek – újra beérünk a városba, szénné égve a triatlon ruhában, izomgörccsel a lábamban kicsit koordinálatlanul lerakom a bringát, felveszem a futócuccot és irány a pálya. Vár még ránk egy félmaraton – kinézek a versenyzőkre, akik már futnak. Ez a kép egy kicsit beleégett az agyamba. Hogy érthetőbb legyen miért, megpróbálom körülírni. Egy 70.3-as IRONMAN triatlonon félmaratont futni olyan érzés, mintha tegyük fel végigbuliztad volna a teljes hétvégét késő hajnalig, és valaki kitalálná, hogy hétfő reggel egy Nike félmaratont kellene futnod munkába menet.

A dolog legnehezebb része: a futás

A futásnál már nem emlékszem minden részletre kristálytisztán, de arra igen, hogy a táv felénél már kontroll nélkül öntöttem magamra és magamba a hideg vizet a frissítőpontokon, no és az energiaszeleteket. A cél az volt, hogy beérjek szintidőn belül, mert ezt a dolgot kimondottan komolyan vették – persze egyéb más szabályokkal egyetemben. Azt hittem, hogy du. 4-kor zárják majd a pályát, és el tudom képzelni annak az embernek az arcát, akinek már csak öt perc lenne hátra, és a szervezők beintenek, hogy pályazárás van. Végül közel 80 embert diszkvalifikáltak a versenyről különböző okok miatt. Egyszer csak feltűnt az aréna, a végcél, ahol a nézők figyelték az éppen beérkezőket. Ráfordultam a célegyenesre. Előttem egy amerikai, majd két osztrák futott be, mögöttem egy brit, egy spanyol, majd egy lengyel. Mivel elnéztem a limitidőket, így meglepő módon több mint egy órával a zárás előtt sikerült beérnem, 7 óra 58 perces idővel, ami – valljuk be - nem egy világbajnoki eredmény, de egy újságírótól azért egészen jó. Az utolsó osztrák majdnem egy órát ment még.

Mi a tanulság?

Verseny után kellett még egy jó félóra, mire teljesen újraindítottam a rendszert agyilag és testileg is. Ezek után akár már normálisan is lehetett velem beszélgetni. Ilyen ez a triatlon. Az ember minden verseny után megígéri magának hogy 'soha többet', aztán valahogy észreveszi, hogy mégis ott áll a tóparton legközelebb is. Most már legalább értem, hogy miért.

Ha még valaki nem tudná:

  Major az 5. helyen ért célba, irány Hawai

Már itthon vagyok. Viszont valami komolyabb anyagot akarok összerakni a történtekből, ahhoz pedig idő kell.

Egyébként vasárnap úsztam 1,9 km-t, bringáztam 90-et, és futottam egy félmaratont. :) 

Lesz mit nézni hétvégén!

LINK AZ ÉLŐ KÖZVETÍTÉSEKHEZ: IRONMAN LIVE

Részletesen: Ironman Texas, Ironman 70.3 St. Pölten

Ma (2011. 05. 21. szombaton) Ironman Texas - Major Joe-val.
Holnap ( 20011. 05. 22. vasárnap) pedig Ironman 70.3 St.Pölten - Ausztria.

St. pöltenben 7.00-tól lesz start, különböző hullámokban, én 7.55-kor indulok.

(a kis magyar csoporttal amelyben én is benne vagyok.)
 

ST.PÖLTEN IRONMAN 70.3 MAGYAR INDULÓK:

Nagyon akartam ezt az IRONMAN 70.3 versenyt St.Pöltenben!

És úgy látszik összejön. Bőven felépültem annyira hogy simán bevállaljam.

Ma lent voltam az uszodában, és már kb. a féltáv úszását minden erőlködés nélkül le tudtam úszni. Semmi fájdalmat nem éreztem!

Szóval amit tudok tenni, az az, hogy leúszom, és lebringázom a távot 22-én. :)

A futásra pedig berakom a lehető legnagyobb csillapítású cipőmet, hogy ne terhelje az oldalamat.

Ha minden igaz, akkor össze fog jönni.

Ezt a versenyt az elejétől a végig élvezni szeretném.

Óriási dolog hogy ez nekem hogy 2011-ben versenyezhetek egy nemzetközi triatlon versenyen Ausztriában.

Ha azt mondja valaki nekem akár csak 1986-ban (amikor még nem nagyon lehetett utazgatni, tizenöt(JAVÍTVA: 25! 8D) évvel ezelőtt) hogy ez fog történni, nem hittem volna el neki.

Ráadásul úgy hogy a gyakorlatilag - turisták szempontjából nézve  - nem létező határon meg sem kell állni.

Ezt az infót "csak úgy kaptam", de érdekességképpen megjegyzem, hogy már be is neveztem rá:

 2011 MÁJUS 28. SZOMBAT!

 Triatlon Eger Nagydíj: 750m-20km-5km 

Kedves Sportvezetők és Triatlonisták!

Gárdonyi Géza révén szinte minden hazánkfia ismeri a városunkat, Egert. A hazai triatlon életben azonban még nem sikerült ilyen ismertségre szert tennünk, pedig minden feltétel adott ahhoz, hogy a jó versenyszervezők és utánpótlás nevelő műhelyek közé léphessünk.

Ehhez a munkához kezdtünk hozzá az idén, új egyesületünkkel. A Team Bátorfi - Agria KTK országúti kerékpáros csapata máris berobbant az élmezőnybe. A triatlonban pedig az utánpótlás nevelés és a versenyszervezés területén szeretnénk jeleskedni. Ennek részeként május 28-án egy igazán fantasztikus versennyel - amely MELLESLEG, DE NEM KIZÁRÓLAG Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokság és Amatőr Kupa is - várunk benneteket. Egy gyönyörű strand 50 méteres, feszített víztükrű medencéje, egy gyors, kitűnő aszfaltozású, belvárosi, négysávos, teljesen lezárt kerékpáros pálya, s egy hangulatos parkban kijelölt futópálya vár benneteket EGERBEN!!!.

Annak ellenére, hogy az aquatlon szezon a végéhez közeledik, a verseny felvezetéseként rendezünk egy nyílt, városi bajnokságot, ahová szeretettel várjuk az ország bármely pontjáról érkezőket. Emellett rengeteg külön díj gazdáját is keressük. Meglepetéssel várjuk a legtöbb sportolót nevező klubokat, s mindenkit,  versenyzőt és sportvezetőt, aki estére a városban marad.

Nem titkoljuk, a triatlonban tanulni szeretnénk Tőletek. Az alapsportágakban, úszás, kerékpár, futás már külön-külön jók vagyunk. Éppen ezért egy olyan versengésre hívunk ki benneteket, amely nekünk is, nektek is izgalmas lesz. Azok a váltók és egyéni versenyzők, akik abszolút kategóriában megverik a Team Bátorfi Agria - KTK váltóját, csapatonként 30 ezer forint pénz jutalmat kapnak. Ha erre egyéni versenyző lesz képes, akkor övé a 30 ezer forint. Ha tíz csapat és egyéni versenyző megy jobb időt, akkor 300 ezer forint talál gazdára.


Mellékelve elküldjük nektek a verseny felhívást. Szeretettel és jó versennyel várunk benneteket! A további részletekről a batorfiteam.hu oldalon olvashattok.
 
VERSENYKIÍRÁS: ITT

Nevezés: www.odinsport.eu

(KIZÁRÓLAG AZ OLDALON TÖRTÉNŐ regisztrálás után lehetséges a nevezés!)

Molnár Zsolt
klub igazgató

(piros kiemelések, képek, beledumálások tőlem - WITCH)

Magánvélemény:

Ilyen versenyeket szeretnék (olimpiai, és féltávokat)

Eger, Balatonfüred, Tihany, Tisza-Tó, Orfű, stb... stb... Látványos helyeken!

Egy új 2 órás bringázás, 28-29 km/h-s átlag.

Az egyik kolhoz társunk (kombinát elvtárs), felkerekedett. Elment Orfűre dupla Ironmant csinálni, az őrült! 8D

+ Gyula kiment Ausztriába, hogy az osztrákoknak adjon egy kis ízelítőt, hogyan is kell/kellene valójában triatlonozni. Hogy nagyobb nyomatékot adjon a dolognak, meg is nyerte a Grazi féltávot. Persze a lényeg inkább az, hogy végig élvezte. 8'DDD

Kis Gyula szavaival élve:

 "Úgy voltam vele, hogy sodródom az eseményekkel, mert tudtam, hogy a mellettem futó Patricevic az a tipikus izgága horvát. Nem fér a bőrébe. Szinte csak meg kell várni, hogy saját magával „végezzen”.

Azért nekem is kijutott a „jóból”. Épp arra készültem, hogy szép lassan letudom őt, és a vezető Vistica után eredek végre, amikor a bal combom belső fele görcsölni kezdett. Nem volt kellemes, és tudtam, hogy ezt a harcot most magammal kell megvívnom. Ezért szépen lementem alfába, és „öngyógyítást” végeztem :) Ez bejött! Ha elkezdek pánikolni, csak rontok a helyzetemen. Ez nagyon jó tanulság volt. Így 10 kilihez közelítve szép lassan magamhoz tértem.

Ekkor a gyomrom adtam meg magát. Jött tehát minden, ami ilyenkor jöhet. Csak a szívem volt a helyén, és az agyam. Megküzdöttem magammal tízszer is, és erről az a rövid tőmondat örökké beleég az agyamba, amit az egyik szóváltásnál nyögött ki magából Patricevic, reagálva arra a tényre mennyire szenvedek mellette. „Yes, this is triathlon!” :) Ez jobb kedvre derített, és még egy nevetés is kijött belőlem :)

Viszont az élen haladó Vistica is kezdett magához térni, és a harmadik negyedben szinte semmit nem tudtunk hozni rajta mi ketten. Ez kezdett nagyon flusztrálni minket, és Patrcevic érezhetően ideges és görcsös lett. Utánaeredt a mindössze 100 méterrel előttünk futó honfitársának, aki masszívan tartotta előnyét. Én szakadtam róla, csak futottam tovább a saját iramom. Majd amikor kikeveredtünk az erdős részből a második körben a tavacska töltésére felfutóban Patri „falnak ment”.

Úgy futottam el mellette egy kilin belül, mintha szemből jöttem volna. Ez feltüzelte a győzni akarást bennem, és fejembe vettem, hogy megnyerem a versenyt. Belekezdtem egy olyan iramba, amiben éreztem, hogy utol tudom érni Visticát még a cél előtt. Szép lassan aztán ledaráltam a srácot. Ez egy olyan tipikus morzsolós, darálós futás volt, ahol én voltam a daráló :) És egyre vörösödött a szemem. Nemcsak a fájdalomtól, és a kimerültségtől, de a győzni akarástól is. Végül elsőként fordultam a célegyenesbe, és győztem."

---

Ha még nem tartozol egy csapathoz sem, akkor szerintem a gratzi hírektől jobb ok nemigen kell ahhoz, hogy - a fejlődésedet kb. exponenciális pályára állítva :) - csatlakozz a Polythlonhoz, ahol Gyula a vezetőedző! :)

Ja, hogy el ne felejtsem, megint mentem 2,5 órát bringán.

Pénteken, és vasárnap szintén ez a terv.

Hétfőn lemegyek az usziba, és ha már teljesen fájdalommentesen le tudok úszni 4 kilit, akkor megyek a hétvégi ausztriai versenyre (St. Pölten  - IRONMAN 70.3), ha nem, akkor lemondom az egészet.

Bő 2 órát bringáztam, + kicsit hátrébb toltam a nyerget, és hosszabbra vettem a könyöklőt.

Még mindig nem az igazi az oldalam, és az ausztriai verseny nagyon közel van.

A sérüléses időszakomban csináltam valami értelmeset is. Nos, összeraktunk egy hírszájtot, ami mondjuk hasonló mint az Index.

(Meguntam hogy mindig csak rovatvezetőkön/főszerkesztőkön keresztül lehet a nagyobb lapoknak írni, és így most már van saját lapom - kb. ez az oka.)

http://www.tenyezo.hu

Van rajta SPORT rovat, pár régebbi interjút már felraktam:

Major József:

http://www.tenyezo.hu/major-jozsef-jo-esellyel-indul-a-triatlon-vb-n/

Szőnyi Ferenc:

http://www.tenyezo.hu/interju-szonyi-ferenc-triatlon-vilagcsucstartoval/

Jelenleg Kis Gyulával folyamatban van egy interjú, és még Szőnyivel is lesz majd egy hosszabb videó interjú, stb.

Most egy fajta éppen induló "Beta teszt" fázisban van az oldal, az lenne a kérésem, hogy akinek van facebook elérése az

 "Like"-olja!

Köszi!

Ha minden igaz, akkor ezen az oldalon lesz(vagy inkább már van) a hazai triatlonnak egy biztos kis rovata. Ha jól kipörgetjük akkor pedig a triatlon népszerűsítésére is felhasználható lesz az érdeklődők felé.

Tegnap elmentem futni, mert azt gondoltam hogy már rendkívül jól vagyok a bordasérülésem óta. Kiderült hogy nem vagyok jól.

Nos, 8-9 periig úgy tűnt hogy minden ok, vidáman szaladgáltam, de kb. 10 perc után jött a büntetés, és minden mozdulat fájdalmassá vált.

Valószínűleg az történt, mint amikor pillanatragasztóval összeraksz két felületet, és túl hamar terheled: elenged a kötés.

Most kb úgy érzem magam mint egy, vagy másfél hete.

Több mint 3 hét van még hátra az ausztriai versenyemig, és nem nagyon tudom hogy mi lesz.

Sőt az IRONMAN-el sem tudom hogy mi lesz, de ez három hónap alatt csak rendbe jön.

Az egyetlen esélyem a St. Pölten 70.3-ra, hogy még várok pár napot, és ha akkor majd el tudok kezdeni bringázni újra, akkor jó.

A futást "emlékezetből" fogom megoldani, mert ez a 3 hét azért sok idő, talán begyógyul annyira, hogy kibírjak több mint két óra futást.

Az úszást viszont mindenképpen ki kell próbálnom a verseny előtt, mert nem szeretném ott tesztelgetni, hogy hogy megy a mozgás.

Egy tanulság van:

Ha bordasárülésed van akkor jó ideig (legalább egy teljes hónap) felejtsd el a futást, mert csak rontani tudsz vele a helyzeteden.

Kár volt ilyen korán elmenni futni, most rosszabb.

Ez van. 

Sajnos ez a sérülés rányomja a bélyegét erre az évkezdetre, hétvégén pl. évadnyitó triatlon verseny lesz, amire nyilvánvalóan nem tudok elmenni.

...hogy Való Világ rajongók is elkezdek kommentelgetni a blogomba. Gondolom, ha még kicsit népszerűbbek leszünk, jönnek a fanatista pártkatonák. Az lesz a szép - alig várom. 8D

Egyébként pedig:

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET.

Video