Huh, először is - így másfél héttel a verseny után - azt kell mondjam hogy hihetetlen ez az egész. :)

Az egyszerűsítés végett a nagyatádi versenyt egyszerűen Ironman-nek nevezi szinte mindenki a táv miatt, viszont azért tudni kell hogy ez tulajdonképpen egy elég hivatalos, és komoly verseny: a Magyar Köztársaság (ja bocs nem is, megváltoztatták: Magyarország)

Tehát még egyszer:

Magyarország Hosszútávú Triatlon Országos Bajnoksága!

És mint ilyen, azért itt, - bár  vannak "kalandorok" - de alapvetően azért ez egy betonkemény versenysport.

Gyakorlatilag ebbe a világba csöppentem bele évekkel ezelőtt, és persze kő keményen outsiderként, mert kb. nulla közöm volt a versenysporthoz.

Így aztán elég vicces félreértések forrása is volt ez a pár év, mert azért elég kevés az az ember aki "csupán" a monumentális táv teljesítésre adja a fejét, és sokkal több az, aki nagyon komolyan, igazi versenysportként csinálja, mert ugye egy országos bajnokság = kő kemény verseny.

Szóval szerintem - érthető módon - egy olyan embernek, aki rátette az életét, vagy a fél életét a triatlonra, nehéz lehet elfogadni, (sőt, szinte lehetetlen) azt hogy ha valaki nem a helyezésekért, vagy a részidők faragásáért harcol, hanem magának a távnak a teljesítésért.

Egészen nyilvánvaló, és érthető is, hogy aki komolyan nyomja (akár csak 5-6-8-10, vagy esetleg még több éve) annak szinte más sem pörög az szemei előtt (persze a versenyhez kapcsolódó egyéb dolgok mellett) mint a részeredmények, a depó, a futás, bringa, úszásidő, az aktuális age-group, és összesített helyezés, stb. Teljesen érthető.

Ez két külön világ. Helyesebben inkább csak egy nagy, amibe néha beleesnek kívülről is, de teljesen más célokkal.

Főleg hétfőn erősödött meg bennem ez a felismerés, amikor versenyértékelőt tartottunk a Polythlonban, és Gyula elkezdte mondani (kb dettó ugyanazt amit Kombinát és Mata is leírt már itt) hogy jóval több van bennem ettől, és most már csak hozzá kellene igazítani az úszás, és bringaidőmhöz a futást, akkor órákat tudnék javítani (hosszú, monoton futásokkal, hogy szokjam fejben).

Nos, miközben ezt mondta, akkor jöttem rá, hogy picit túl messzire mentem. Mert így a végén még akár igazi triatlonos lennék, az meg nem volt az előzetes tervekben. :)  

Szóval azért köszönöm hogy elviseltek a fanatistább triatlonos arcok is. És az, hogy végül 3x is sikerült átszakítanom a vasember célszalagját tényleg minden várakozásomat felülmúlta. A törzsgárdás triatlonosoknak pedig legyen annyi elégtétel, hogy azért nem hiába szenvedtem, és az ő szempontjukból is volt némi értelme a tevékenységemnek, mert mert a 2009-es időmhöz képest 2011-ben kb. egy órával hamarabb beértem a futópályára. ;)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://witch-ironman.blog.hu/api/trackback/id/tr973139071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

radiator80 2011.08.10. 20:20:02

Szia Laci,
megválaszolnál pár kérdést?
- miért kell a törzsgárdás triatlonosoknak az az elégtétel, hogy 2011-ben kb 1 órával korábban kezdted meg a bringát, mint '09-ben?
- miért kell a beszámolódban kék nagybetűvel kiemelni a bringásidőd?
- miért kell latolgatnod és "álmodoznod" 08.02-én, ha jobb maratont futsz, akkor milyen összidővel érnél be?

Nem arról van szó, hogy beértél és igy jó?!

WITCH · http://witch-ironman.blog.hu 2011.08.11. 09:32:07

@radiator80:

Szerintem azért, mert a triatlon nem csak hogy "fertőző", de elég addiktív is, és persze ezen belül maga a versenyszemlélet is az. Rám is ragadt úgy látszik ebből a mentalitásból...
süti beállítások módosítása