Miért is vagyunk ironmanek?
2009.12.13. 20:21
Nem szoktam leírni a blogba minden egyes edzésemet, mert elég unalmas lenne
(pl. "ma futottam egy órát és láttam egy mókust 200m-ről") :) - nevetséges!
Szóval éppen ezért csak a fincsi edzéseket osztom meg veletek...
A mai edzés viszont fincsi lett. Hogy miért is?
Nos, a mai futás egy hagyományos 15 kilis futkározásnak indult, amit csak enyhén árnyalt az hogy 1 (egy!) fok volt. Nem baj, az is jobb mint a semmi... az ájronment amúgy is az különbözteti meg a többiektől hogy -5-ben is fut. Sőt: örül hogy nincs meleg.
(melegben pedig örül hogy nincs hideg, de ez egy másik történet)
Szóval egész jól ment, de 15 kilinél pont amikor abbahagytam volna, ugyanaz a fajdalom jött elő egyik pillanatról a másikra ami miatt a bal térdem - a tök jól végigszáguldott 10, és majdnem 20 kili után - majdnem tönkrevágta a 2009-es Budapest maratonomat! E miatt kellett fél lábon ugrálva 'haladnom' kb 15-20 percig.(közönségtől a biztatás: "látom lesérültél" :) Hozzáteszem így is megcsináltam a maratont...
Na, visszatérve a mai napra: gondoltam most megvagy! Velem nem szórakozol többet az életben!
A 15 kili és a bal térdem teljes amortizációja után elkezdtem egy 10 perces brutál nyújtást - mindent amit lehet. Hihetetlen de ez után semmi bajom nem volt vele!
(Minden jó, de a leglényegesebb a 'talpat a fenékhez' nyújtás)
És mióta jól tudjuk a Dalai Láma könyveiből hogy a test egy önálló entitással nem rendelkező semmi, káprázat csupán, gyakorlatilag nem létezik abban a formában ahogy látni véljük...
Nos akkor azt mondtam: adjuk a látszatnak! Innentől félmaraton 1 fokban. Csak 2 gél volt nálam (amit már megettem) és ösz-visz kb 7 deci izotoniás víz, amiből már csak kevesebb mint a fele volt meg...
Lenyomtam egy félmaratont, a bal térdem engedelmesen ment, fő az akarat.
22 kilinél gondoltam hogy kerekítsünk 25-re.
Így lett 25.
Legszivesebben nyomtam volna egy maratont a térdemnek, csak hogy megtanulja, de annyira jól viselkedett hogy végül megkegyelmeztem neki, meg baromi sötét is volt már.
Fogalmam nincs hogy egész végig ilyen jól bírta volna e.
Nem fáradtam el, pulzus: 140 - utána brutál bekajálás...
Zene: Skid Row ;)
Jó edzést mindenkinek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
oregbaka 2009.12.19. 20:19:56
Harcolsz a sajat tested ellen.
Persze volt katonakent a harc nem lehet ismeretlen!
De azert legy ovatos. Nehogy megserulj.
Nem lenne jo hetekig azt olvasni, hogy "meg mindig nem edzhetek" vagy valami hasonlot.
Utolsó kommentek